Author Archives: Gordan Csilla

  Muzeul Judeţean Satu Mare este cea mai mare instituţie de cultură din judeţ, având în structura organizatorică 23 de muzee, case memoriale, gospodării ţărăneşti, situri arheologice. Primele colecţii muzeale sătmărene s-au constituit în cadrul cercului Kölcsey (1891), în anul 1905 înfiinţându-se Muzeul Municipal Satu Mare. După 1918, prin strădaniile cărturarului Dariu Pop, s-au pusContinue reading “Despre noi”

2017 [download-attachment id=”2395″ title=”ARDELEAN RADU – Declaratie de avere”] [download-attachment id=”2409″ title=”ARDELEAN RADU – Declaratie de interese”] [download-attachment id=”2396″ title=”BALU DANIELA – Declaratie de avere”] [download-attachment id=”2410″ title=”BALU DANIELA – Declaratie de interese”] [download-attachment id=”2397″ title=”GINDELE ROBERT – Declaratie de avere”] [download-attachment id=”2411″ title=”GINDELE ROBERT – Declaratie de interese”] [download-attachment id=”2398″ title=”HAGO ATTILA – DeclaratieContinue reading “Declaraţii de avere”

Document nr. 1, 02.11.2017 Caiet de sarcini-Lucrări de reparații la acoperișul MJSM Documentul oficial descărcabil: [download-attachment id=”2817″ title=”DOC (17)”] Caiet de sarcini, nr. 1: Restaurarea semnelor de căpătâi din Cimitirul Eroilor din b-dul Cloșca, municipiul Satu Mare: Descărcare document: [download-attachment id=”3013″ title=”DOC (1)”] Caiet de sarcini nr. 2: Reconfecționarea ornamentelor din bronz de pe obeliscContinue reading “Buget/Achiziţii publice”

[download-attachment id=”7653″ title=”RAPORT Management 2018-2019FF”] [download-attachment id=”7654″ title=”Raport management_Muzeu_2019″] [wpfilebase tag=file id=37] [wpfilebase tag=file id=36] [wpfilebase tag=file id=35]

Ebben, a kora középkornak szentelt teremben úgy döntöttünk, hogy rekonstruálunk egy a IV. századból származó földbe mélyített, a szláv népközösséghez tartozó lakást, amelyiket Lázáriban a Lubi-tag nevű határrészen fedeztünk fel. Az eredeti méreteiben rekonstruált építményt végeiknél összefogott gesztenyefa törzsekből állítottuk össze. A földbemélyítés képzetét a padozat felemelésével értük el, a korabeli földfelszínt műgyeppel utánoztuk. AContinue reading “Kora középkor”

Szatmár vidékén kevésbé ismert a korai népvándorlás kora, mindössze néhány elszigetelt sírlelet jelzi. A kiállítás keretén belül a kor két legreprezentatívabb komplexumát rekonstruáltuk. Az érdengelegi germán nemesi sírra különleges tárgyai miatt esett a választásunk, innen került elő két masszív ezüst fibula és egy szintén ezüst övcsat. Az öltözék kiegészítők helyzetét és a halott nő viseletétContinue reading “Népvándorlás kora”

A termet teljes terjedelmében egy az aranyosmeggyesi Şuculeu lelőhelyen feltárt fazekas műhely rekonstrukciója tölti ki. A műhelyt szabad dákok használták, és a II. századra keltezhető. A látogató gyakorlatilag a kemencét kiszolgálló ellátógödörbe lép be, a földbemélyítés érzetét a terem falán felrajzolt talajrétegsávokkal adtuk vissza. A korabeli járószintet műpázsittal jelöltük meg. Az égetőkemencét metszetében ábrázoltuk, hogyContinue reading “Fazekas műhely”

Ebben a teremben Kr. u. a II-IV. századból származó leleteket állítottuk ki. Ebben az időszakban megyénk területét szabad dákok és germán népek, mégpedig vandál és gepida törzsek népesítették be. A II-IV. század folyamán egy rendkívül erős kultúravesztést figyelhetünk meg, amit a barbár anyagi műveltség elsöprő arányú romanizálódása támaszt alá. A római demarkációs vonal makettje azContinue reading “Római császárkor”

A Szatmár megyei kelta leletek a kelet-európai kelta civilizáció legreprezentatívabb megnyilvánulásai közé tartoznak, akár a piskolti, csomaközi vagy az érdengelegi lelőhelyek tudományos jelentősége szempontjából, akár az anyagi kultúra gazdagsága miatt is. A látogatók figyelmének központjába a csomaközi vezérsír sisakját állítottuk. A háttérképet adó dániai Gundstrup szoros segít a sisakot történelmi környezetbe helyezni, és jó példakéntContinue reading “La téne korszak”

A csomaközi sír rekonstruálásra azért esett a választásunk, mert a benne talált urna mellett 22 darabból álló áldozati céllal a sírba helyezett, gazdag leletet fedeztünk fel a halotti toron használt edényekből. A helyreállítással a hamvasztásos temetkezés rítusának a bemutatása volt a célunk. Éppen ezért egy pannót állítottunk a sír fölé, amelyen egy temetési jelenetet mutatunkContinue reading “A bronzművesség – a korai vaskorszak”

A bronzkorszakot bemutató termet két nagy egységre osztottuk, az egyik a korszak jellegzetes lelőhelyeiről származó rekonstrukciókat, a másik pedig négy tárlót tartalmaz, ahol a szatmári bronzkorszak civilizációit és régészeti kultúráit mutatjuk be. A választás azért esett a nagykároly-bobáldi tell telep rétegeinek rekonstrukciójára, mivel vidékünkön ez számít a legteljesebbnek, itt megőrződtek a jelenkori lakórétegen kívül, azContinue reading “Bronzkorszak”

A Szatmár vidéki csiszolt kőkorszak és a rézkorszak több település és temető feltárása nyomán vált ismertté, ezek alapján hoztunk létre három rekonstrukciót és töltöttük fel a három tárlót a régészeti kiállítás második termében. Az egyik rekonstrukció egy neolitikumi lakásrészletet mutat be, ahol az egyik falat metszetében mutatjuk be, hogy belső felépítése is megfigyelhető legyen, ezContinue reading “Csiszolt kőkorszak és rézkorszak”

Az első termet a pattintott kőkorszak, vagyis a paleolitikum időszakának szenteltük. A korszak ismert lelőhelyei Szatmár megye területén az Avasi medencére koncentrálódnak, amint azt a régészeti korszakokat különböző színekkel feltüntetett térképen könnyedén megfigyelhetjük. Az Avas vidék paleolitikumi településeit időrendileg Kr.e. 30.000 és 10.000 közé keltezhetjük. A korszakot bemutató egyetlen tárlóba egy egész sor pattintott kőeszköztContinue reading “Paleolitikum”

Attól függetlenül, hogy városon vagy falun zajlik, minden ember életének közös fonala van: születés – házasság – halál. Ez a három fontos küszöb meghaladása tette kerekké az ember sorsát, mindig világi és vallási szertartások sorával véve ezeket körül, a törődés jeleiként. Az élet fonala, születés és halál között gombolyodva, a hiedelmeknek azt az együttesét jelezte,Continue reading “AZ ÉLET FONALA”

Sokáig csak a felsőbb társadalmi rétegek ételeit készítették a lakótértől elkülönített, speciálisan kiképzett, felszerelt helyiségben. Királyi, főúri, kolostori háztartásokhoz kapcsolódott. A többosztatú, felszíni háztípus kialakulásáig, tehát a 15. század végéig, a 16. század elejéig, népi szinten nem beszélhetünk konyháról. Az urbanizáció felgyorsulása és a háztartási munkák gépesítése átalakította a konyha terét és berendezését. Némely esetekbenContinue reading “NAGYANYÓ KONYHÁJA”

HÚSVÉT AZ AVASBAN A húsvéti ünnep a leghosszabb a hagyományos naptárban: a tavaszi napéjegyenlőség köré szerveződik a holdfázis függvényében. A ciklus a 49 napos Nagyböjttel kezdődik, és Pünkösd vasárnapjával ér véget, a Húsvét utáni 50. napon. A periódus első része Jézus áldozatát és szenvedéseit idézi, ez alatt a hívek testi és lelki megtisztulással készülnek aContinue reading “STĂPÂNA CASEIA HÁZ ÚRNŐJETHE LADY OF THE HOME”

SZŐLŐMŰVELÉS ÉS BORGAZDÁLKODÁS Régiónk Európa bortermelő övezetének északkeleti csücskében helyezkedik el. A Kárpát-medence minőségi bortermelésre kevéssé alkalmas északi és keleti peremvidékeit már a közelmúlt évszázadokban is nagyobbrészt hagyományosan pálinkaivó népcsoportok lakták. Tágabb kitekintésben szemlélve a kérdést megállapítható, hogy Szatmár megye a két nagy italfogyasztási régió, a dél-délnyugati borivó és az észak-északkeleti pálinkaivó területek találkozásának határvonalánContinue reading “STĂPÂNII PĂMÂNTULUIA FÖLDEK URATHE LORD OF THE LAND”

A SZATMÁRI ZSIDÓK DEPORTÁLÁSA A holocaust az antiszemitizmus szélsőséges megnyilvánulása, a középkortól létező európai zsidógyűlölet következménye. A zsidósággal szemben táplált ellenséges érzelmeket a nácizmus meglovagolta és a harmincas évektől kezdve törvényhozási aktusokkal is bátorította. A második világháború idején megszervezte a zsidó népesség tömeges kiirtását. Az ún. zsidótörvények célja a zsidó közösségek gazdasági, szociális és erkölcsiContinue reading “MEMORIE ŞI ISTORIETÖRTÉNELEM ÉS EMLÉKEZETMEMORY AND HISTORY”

Az első világháború után az anyanyelvi felekezeti iskolák mellett az állami és mesteriskolák is működtek, ahol románul vagy magyarul esetleg német nyelven folyt az oktatás. A falusi iskolák sokszor egyházi épületekben kaptak helyet. Itt az óvodás korú gyermekek és a más-más korú kisiskolások többnyire ugyanazon tantermen osztozkodtak. A tanító „párhuzamosan” foglalkozott velük. A nebulók nemContinue reading “ŞCOALA VECHEA RÉGI ISKOLATHE OLD SCHOOL”

Az 1930-as években Szatmár megye dinamikusan fejlődött. 52, legkevesebb 20 munkást alkalmazó gyár működött itt, egy korszerű és hatékony bankrendszerrel. Infrastrukturális fejlettségét mutatja, hogy ekkor nyitották meg a város repülőterét. Sokféle gazdasági vállalat működött: 13 az élelmiszeripar-, 7 a textilipar-, 5 a kohászat és vegyipar- (legjelentősebb üzemei az Unió és a Prinz Testvérek), 6 aContinue reading “Sătmarul interbelicA két világháború közötti SzatmárHall X”

A KÁVÉHÁZ A két világháború közötti időszak egyik kedvelt társasági időtöltése volt a vendéglőben vagy kávéházakban való találkozás. A vendéglők és a kávéházak úgy a szellemi elit, mint a városi (kis-) polgár kikapcsolódásának a helyszínei is, de a hírlapírók, a poéták vagy más tollforgatók számára valóságos “munkahelyek”. Az értelmiségiek és a művészvilág képviselői gyakran találkoztakContinue reading “Viaţa publică urbanăVárosi közélet a századelőnHall IX”

Az értelmiség, mint társadalmi csoport a felvilágosodás korában jelent meg. A 19. század folyamán szakosodása, hozzáértése, neveltetése és megszerzett tudása révén egyre nagyobb befolyásra tesz szert. E réteg műveltsége és tudományos képzettsége csaknem egyenértékűvé válik a származás vagy a vagyon révén szerzett presztízzsel. A folyamat szorosan kötődik a mindennapi élet elvilágiasodásához és főleg az oktatásContinue reading “Az értelmiségi dolgozószobája”

A nagyvilági szalon par excellence francia találmány, kezdetei a 16. századra nyúlnak vissza. A legjelentősebb szalonok arról voltak híresek, hogy azokban lényegében bármi a társalgás témájává vagy a vita tárgyává válhatott. A szalon a társadalmi reprezentáció kitüntetett helyszínévé vált, ahol illett elegánsan megjelenni, elegánsan viselkedni és okos dolgokat mondani. A szalon, mint a nyugati típusúContinue reading “Salonul mondenA szalonHall VII”

Szatmár és Németi városai a 13. században kapott gazdasági és kereskedelmi privilégiumoknak köszönhetően, a kézműves céhek jelentős központjaivá váltak. A 16-17. század folyamán a két városban működött a szíjgyártók, a szabók, az arany- és ezüstművesek, a fegyverkovácsok, a tímárok, a szűcsök, a kovácsok, a csizmadiák, a pintérek és a borbélyok céhe. A 18. században megkezdődöttContinue reading “Gazdaság és városiasodás”

A RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZ SZATMÁRBAN A reformáció évszázada után a katolikus egyház a jezsuita rend révén jelenik meg újra Szatmárban. II. Ferdinánd 1636-os meghatalmazásának megfelelően a jezsuita szerzetesek nem csupán a várvédők lelki gondozását látják el, hanem fenntartanak egy iskolát is. A nemesi családok rekatolizálása folytán a katolikus hívek száma növekszik, de nagyobb növekedést aContinue reading “Ég és föld között”

A 18. század elején pusztító árvizek, aszályok, járványok, a jobbágyok szökései a földbirtokokról, a törökellenes háborúk, valamint II. Rákóczi Ferenc a Habsburgok ellen viselt szabadságharca a megye lakosságának nagyméretű gyérülését okozták. A munkáskéz elvesztése szükségessé tette az újranépesítést. E folyamatban a főszerepet a jó gazdákként és tehetséges mesteremberekként ismert svábok, 1712-től kezdődő betelepítése játszotta. AContinue reading “Oamenii locului. Viaţa rurală în secolele XVIII-XIXHelybéliek. Vidéki élet a XVIII-XIX. századbanHall IV”

A mai Szatmárnémeti két középkori város, Szatmár és Németi egyesüléséből jött létre. A két hajdani helységet a Szamos egyik ága választotta el egymástól, ezt azonban, a folyószabályozás következtében, a 18. században kiszárították. Nyoma ma is megfigyelhető az utcahálózatban. A városok 11-12. századi alapítása az egykori földvár közelségének köszönhető, meg annak is, hogy itt, a SzamosContinue reading “Oraşul Satu Mare în evul mediuSzatmárnémeti a középkorbanHall III”

A VAS HATALMA A fegyverek, a háztartási eszközök és tárgyak alapanyagaként, a vas a történeti civilizációk legfontosabb, egyben stratégiai, nyersanyagforrása. Az idők folyamán a szakosodás következtében, a kovácsmesterség több fajtája jött létre. A lakatosok lakatokat, zárakat, reteszeket, kulcsokat, ajtópántokat, sokszor egész ajtókat készítettek, illetve javítottak. A rézkovácsok befuttatták (cinezték) a lábas vagy lábatlan öntöttvas ésContinue reading “Puterea fierului – Viaţa lemnuluiA vas hatalma. A fa élete.Hall II”

KÖZÉPKORI TERMÉSZETI KÖRNYEZET A 20. században jelentősen megváltozott Szatmár ökológiai rendszere. Ha képet akarunk alkotni annak a természeti környezetnek az állapotáról, amely a hosszú középkoron át a 19. század második feléig a településmódot meghatározta, vissza kell nyúlnunk ahhoz a kis számú történelmi forrásanyaghoz, ami napjainkig fennmaradt. A források szerint Szatmár megyének a Nagykárolytól nyugatra esőContinue reading “A középkor elitje”

LABORATORUL ZONAL DE RESTAURARE CONSERVARE SATU MARE este specializat în conservarea și restaurarea bunurilor culturale de tipul: –       Pictură tempera, ulei, pe suport de carton, sticlă, hârtie, lemn, alte suporturi; –       Icoane, iconostase, mobilier bisericesc; –       Rame stil; –       Cărţi şi documente pe suport papetar şi pergament; –       Textile bisericeşti, etnografice, arheologice, covoare și accesoriiContinue reading “Secţia Restaurare- Conservare”

Secția Carei- Tășnad cuprinde următoarele obiective muzeale: Muzeul Municipal Carei,Muzeul Orăşenesc Tăşnad, Complexul Muzeal Ady Endre, Muzeul Maghiar Sipos Laszlo de la Bogdand și Casa țărănească de la Andrid. Muzeul Municipal Carei. S-a înființat sub numele de Muzeu Raional în anul 1958. Devine muzeu orășenesc în 1985 și intră în administrarea Muzeului Județean Satu Mare.Continue reading “Secţia Carei şi Tăşnad”

Secţia de etnografie deţine un patrimoniu cultural ce însumează cca. 44. 000 de obiecte  (ceramică utilitară și decorativă, textile, port popular, podoabe, icoane, obiecte din lemn, obiecte de uz casnic, fotografii, diapozitive, manuscrise). În anul 1992 a fost organizată expoziția de bază a secției, iar în anul 2005 a fost modernizată și reorganizată în cadrulContinue reading “Secţia Etnografie”

Secția de cerecetare-arheologie are ca domeniu de activitate cercetarea, păstrarea în bune condiții și valorificarea bunurilor arheologice descoperite pe teritoriul județului Satu Mare. Are în componență 11 persoane, din care 1 șef secție, 1 gestionar, 2 paznici și 7 specialiști. În subordinea secției se află rezervațiile arheologice ale cuptoarelor dacice de ars ceramică de laContinue reading “Secţia Cercetare – Arheologie”

DANIELA FLORENTINA POP – CONTABIL ȘEF GR II CRINA DIANA  FAGE – ECONOMIST IA [wpfilebase tag=file id= tpl=simple][wpfilebase tag=file id= tpl=simple] DORINA ANA PĂȘTEAN – INSPECTOR DE SPECIALIATE I- RESURSE UMANE [wpfilebase tag=file id=12 tpl=simple][wpfilebase tag=file id=32 tpl=simple] CARMEN VANCEA – REFERENT DE SPECIALITE I [wpfilebase tag=file id= tpl=simple][wpfilebase tag=file id= tpl=simple] MĂRIOARA CAPOTESCU – GESTIONARContinue reading “Serviciul management , dezvoltare, resurse umane”

DR.LIVIU MARTA – MANAGER RADU OVIDIU ARDELEAN – DIRECTOR GR.II [wpfilebase tag=file id=14 tpl=simple][wpfilebase tag=file id=27 tpl=simple] DR.SZŐCS PÉTER LEVENTE – DIRECTOR GR II [wpfilebase tag=file id=16 tpl=simple][wpfilebase tag=file id=33 tpl=simple] DR.DANIELA ELENA BĂLU – DIRECTOR GR.II [wpfilebase tag=file id=2 tpl=simple][wpfilebase tag=file id=19 tpl=simple]

Muzeul în aer liber din Măriuș are până în prezent remontate și restaurate două case tradiționale și anexele specifice gospodăriilor codrenești – șură și poiată. Prima casă tradițională a fost remontată în Muzeul în aer liber din Măriuș în anul 2012 de către specialiștii Muzeului Județean Satu Mare. Casa construită la sfârșitul secolului al XIX-leaContinue reading “Muzeul în aer liber – Măriuş”

Muzeul Ugocea – Oaș, Tarna Mare, își dorește să oglindească o imagine a ceea ce a însemnat viața tradițională a oșenilor ugoceni. Pentru recrearea interioarelor tradiționale oșenești și reconstituirea modului de viață a ugocenilor sunt expuse peste 200 de bunuri muzeale, piese de costum tradițional, textile de interior (șterguri țesute în războiul de țesut, fețeContinue reading “Muzeul Ugocea-Oaș, Tarna Mare”

Casa muzeu din comuna Certeze este un bun exemplu în păstrarea tradițiilor locale, fie că vorbim de arhitectură, de industria casnică textilă sau de organizarea spațiului interior. Comuna Certeze este una dintre cele mai cunoscute comune ale județului Satu Mare și are un mare potențial turistic. Casa muzeu este un punct de interes în careContinue reading “Gospodărie ţărănească – Certeze”

Gospodărie ţărănească – Cămărzana este în curs de restaurare.

Rezervaţie arheologică – Bobald–Carei

Situl arheologic de la Medieşu Aurit–Şuculeu se întinde pe o suprafaţă de cca. 12-15 ha, fiind situat pe terasa sudică a pârâului Racta. Pe parcursul secolelor I-IV d. Hr., în acest loc s-a format o aşezare care a devenit un centru regional de producţie a ceramicii, specializat în fabricarea vaselor de provizii de mari dimensiuni.Continue reading “Cuptoarele antice de ars ceramica– Medieşu Aurit”

Reţeaua muzeală este formată din 19 obiective culturale, aparţinând Muzeului Judeţean Satu Mare. Situate pe tot cuprinsul judeţului, acestea constă în case memoriale ale unor personalităţi de seamă a culturii şi istoriei sătmărene, în gospodării tradiţionale, specifice anumitor zone etnografice sau etniilor conlocuitoare, păstrate sau reamenajate în puncte de interes local şi regional, precum şiContinue reading “Múzeum hálózat”

Bd.Vasile Lucaciu, 21 szám 440031 Szatmárnémeti, Románia Tel.:004 0261 737526 Fax.:004 0261 735116 Email: muzeusm@gmail.com [si-contact-form form=’1′]

Expoziţia permanentă de arheologie: „Priviri în trecut” şi istorie-etnografie: „Civilizaţie. Identitate. Multiculturalitate” este localizată în sediul central al Muzeului Judeţean Satu Mare, fiind reorganizată între anii 2002-2007. Bazată pe o concepţie unitară, pe o prezentare contextualizată a pieselor muzeale şi având un puternic caracter inovator, expoziţia permanentă a Muzeului Judeţean Satu Mare a fost distinsăContinue reading “Kiállítások”