HÚSVÉT AZ AVASBAN
A húsvéti ünnep a leghosszabb a hagyományos naptárban: a tavaszi napéjegyenlőség köré szerveződik a holdfázis függvényében. A ciklus a 49 napos Nagyböjttel kezdődik, és Pünkösd vasárnapjával ér véget, a Húsvét utáni 50. napon. A periódus első része Jézus áldozatát és szenvedéseit idézi, ez alatt a hívek testi és lelki megtisztulással készülnek a feltámadás örömének befogadására. Ez az öröm ragyogja be az ünnep második szakaszát. Az ünnepi előkészületek idején került sor a kertek és udvarok megtisztítására. Ez a férfiak dolga volt, míg az asszonyok meszeltek, mostak, takarítottak. A böjt idején sok szokás emlékezett meg az elhunytakról, akikről azt tartották, hogy Nagycsütörtökön a szellemük visszatér a házba. A templomi megemlékezéseken kívül külön ételt is készítettek számukra.
A húsvéti asztalon került felszolgálásra a bárány, a pászka, a piros tojás, amelyet a Feltámadási szertartáson megszenteltettek. Húsvét vasárnapját illett a templomban és a családdal tölteni, a második napon, hétfőn, került sor a rokon látogatásra és a locsolásra. Az Avasban a keresztszülőknek egy korsó pálinkát illett vinni ekkor, akik a cserépkorsókat a mestergerendára akasztották.
MÁTKÁLÁS A SZATMÁRI MAGYAROKNÁL
A húsvéti ünnepkör jeles napja a fehérvasárnap, a húsvét vasárnapját követő első vasárnap. Ekkor volt szokásban a szertartásos barátságkötés, a komálás vagy a mátkálás. A komatálon többnyire hímes tojás vagy piros tojás, sütemény, gyümölcs és bor volt. A komatálat a nagyobb lányok a kisebbekkel küldték el választott barátnőjükhöz, verssel beköszöntve. A tál a létrejövő barátság szimbóluma, amely a partnerek életének fontosabb eseményeinél nyilvánul meg (pl. a gyerekek születésénél).
KARÁCSONY A BÜKKBEN
A karácsonyt december 25-27.-én ünnepelték, a böjtöt pedig egészen az előző nap estjéig tartották. Az ünnepi étkezéshez december 24.-én számos fogást készítettek. Még napkelte előtt tüzet gyújtottak, majd kenyeret, kalácsot sütöttek, elkészítették a töltött káposztát és a disznóhúsból készített ételeket. Egész nap böjtöltek, s csupán napnyugta után ültek asztalhoz. Előtte még a gazda megetette az állatokat. A közös ima után a család legidősebbje kínálta az ételt és az italt. A hiányzó családtagoknak is félretettek egy pohár pálinkát, ezeket asztalbontáskor a családfő itta meg a távollevők egészségére.
Karácsony estéjén először gyermek-csoportok indultak kántálni, majd az ifjak következtek, akik főleg a lányos házakhoz tértek be. Ajándékként a kántálók diót, almát, kalácsot vagy pénzt kaptak. A kántálást az ablak alatt kezdték, s ha bebocsátást nyertek a házba újrakezdték az énekeket. A vallásos népi játékok közül a maszkos betlehemezést játszották karácsonykor. A hagyomány szerint, a kántálók bőséget hoztak a házra az új évben.