A bronzkorszakot bemutató termet két nagy egységre osztottuk, az egyik a korszak jellegzetes lelőhelyeiről származó rekonstrukciókat, a másik pedig négy tárlót tartalmaz, ahol a szatmári bronzkorszak civilizációit és régészeti kultúráit mutatjuk be.
A választás azért esett a nagykároly-bobáldi tell telep rétegeinek rekonstrukciójára, mivel vidékünkön ez számít a legteljesebbnek, itt megőrződtek a jelenkori lakórétegen kívül, az újkori, a kora újkori, középkori (XV..sz.-1710), a La Téne korszak D és C időszaka, az Ottomány kultúra I-III. fázisát magába foglaló közép bronzkor, valamint a Szaniszló és Nyír kultúrát felölelő kora bronzkor rétegei is. Minden lakóhorizontot 1-3 darab jellegzetes edénnyel illusztráltunk.
Az objektum rekonstrukcióját két célt követve hoztuk létre, az első, hogy a látogatókat a jelenből a kora bronzkor időszakába vezessük vissza (elérve ezáltal abba a korszakba, amely leleteinek a bemutatásával indítunk), és eképpen a történelem lépcsőjén, annak egy-egy korszakot idéző fokain alászálljunk a múltba. Az alászállás a múltba a felszínről indul, ahol szembesülhetünk korunk civilizációjának környezetszennyező nem felbomló szemetével. Bár meghökkentő a szembesülés a korunk civilizációjára jellemző tároló eszközökkel, célunk pontosan a látogatók előtti hitelesség, hiszen ő maga az élő tanú, hogy a kólásüveg, a sörös doboz és a műanyag flakonok csak 1989 után kerülhettek a talajba. A második célunk pedig, hogy az ismeretek hiánya miatt gyakran kételkedő látogatót bevezessük a régészet tudományának elemzési és keltezési lehetőségeibe, a legkézenfekvőbbek és közérthetőbbek egyikével: a rétegelemzés módszerével. Szemmel látható, hogy egy későbbi civilizáció nyomai egy korábbi földréteg fölött találhatóak.
Egy Lázáriban feltárt lakóház rekonstrukcióját azért készítettük el, hogy bemutathassuk a Szatmár vidéki bronzkor leglátványosabb régészeti műveltségét, a Felsőszőcsi kultúrát létrehozó emberek mindennapjait. Az építmény faszerkezetének összekapcsolása korhű technológia alapján készült: „Y” alakú oszlopok tartják a tetőgerendákat, a gerendába akaszkodó villás ágak szolgálnak szarufaként, stb. A tető nádját vesszőkkel fogatták le, amit kenderrosttal kötöztek meg. A fal egy részét úgy alakítottuk ki, hogy látható legyen az építés módja (a faoszlopok, a vesszőfonat és a patics). Megpróbáltuk a lakásbelsőt is rekonstruálni néhány kezdetleges bútorral, állatbőrökkel, valamint a Felsőszőcsi kultúrához tartozó kerámiaedények elhelyezésével. A ház mellett és a belső térben kialakítottuk a korra jellemző háztartási felszereléseket is, ú.m. a kibélelt falú gabonatároló gödröt, a kemencét az ételek készítésére használt lábasfazékkal, a füst elvezetésére szolgáló nyílást a tetőn, a szövőszéket, az őrlőköveket.
A teremben négy tárlót helyeztünk el a helyi bronzkor legfőbb civilizációinak/ régészeti kultúráinak bemutatására. A tárlókat nem csak didaktikai céllal állítottuk, hogy ismertessük hogyan követték egymást a vidéken élt különböző civilizációk, hanem, hogy bemutathassuk egyes régészeti kultúrák nagyon ízlésesen díszített kerámiáit is. Ebből kifolyólag az Ottomány, Felsőszőcsi és a Cehăluţ kultúra kerámiáinak egy-egy tárlót szenteltünk, míg kiemelkedő darabok hiánya miatt a teljes kora bronzkori időszak anyagát szintén egy tárlóban állítottuk ki.
A települések és temetők lelőhelyei fel vannak tüntetve Szatmár megye térképén.