A csomaközi sír rekonstruálásra azért esett a választásunk, mert a benne talált urna mellett 22 darabból álló áldozati céllal a sírba helyezett, gazdag leletet fedeztünk fel a halotti toron használt edényekből. A helyreállítással a hamvasztásos temetkezés rítusának a bemutatása volt a célunk. Éppen ezért egy pannót állítottunk a sír fölé, amelyen egy temetési jelenetet mutatunk be az Ottományi kultúra jellegzetes rítusaival ú.m.: a közösség részvétele, italáldozatok, áldozatok felajánlása, a halotti máglya meggyújtása. A máglya és a holttest égésekor keletkezett füst a lélek égbe szállását jelképezte a kor uráni hiedelmei szerint.
A következő lelőhelyeken fedeztek fel bronzleleteket:
A terem közepén elhelyezett tárlóban a következő bronz raktárleleteket állítottuk ki: az apait (másolatok formájában), a II. domahidit, a batarcsi utánzatokat, a peteit, a turcit, a kaplonyit, a tasnádszarvadit és a vetésit. A tárgyak elhelyezése és a hozzájuk fűződő magyarázatok hangsúlyozzák a depók fogadalmi jellegét.
A raktárleleteket bemutató tárló baloldalán egy másik tárló áll, ahol a bronzművességet mutatjuk be. A technológiai folyamatot Szatmár területén felfedezett jellegzetes tárgyak segítségével (öntőformák, öntőkanalak, fújtató nyílások és bronzlepények), valamint az egyiptomi ikonográfiából átvett bronzfeldolgozást bemutató képekkel és jelenetekkel ismertetjük. Egy megyetérképen be vannak jelölve azok a pontok ahol depókat, illetve elszigetelt bronztárgyakat találtak.
A bronztárgyak felhasználási módjának bemutatására két próbababát – egy férfit és egy nőt – öltöztettünk fel.
A Kányaházán feltárt halstatti erődített település makettje lekicsinyített léptékben készült el a lelőhely topográfiai térképe alapján. A létesítményt monumentális jellege miatt választottuk ki, de a vidéken betöltött kiemelkedően fontos szerepe miatt is, tudniillik abban az időszakban a törzsi központ szerepét töltötte be. Az erődrendszeren kívül rekonstruáltuk a feltárt épületeket is, valamint a vidék paleogeográfiai jellemzőit is. A maketten fehér színnel jelöltük a régészetileg feltárt területeket.
A korai vaskorszak anyagi műveltségét edényekkel, állatszobrocskákkal, valamint egy bronzból készült díszített fibulával illusztráltuk, amelyeket a Gáva kultúrát bemutató tárlóba helyeztünk el. A késő Hallstatt időszakát leginkább a szaniszlói sírleletekből ismerjük, szintén egy tárlót szenteltünk ezeknek a leleteknek, annál is inkább mert ki szerettük volna emelni a fazekaskorong használatának kezdeti pillanatait ezen a vidéken.