A Szatmár vidéki csiszolt kőkorszak és a rézkorszak több település és temető feltárása nyomán vált ismertté, ezek alapján hoztunk létre három rekonstrukciót és töltöttük fel a három tárlót a régészeti kiállítás második termében. Az egyik rekonstrukció egy neolitikumi lakásrészletet mutat be, ahol az egyik falat metszetében mutatjuk be, hogy belső felépítése is megfigyelhető legyen, ez agyaggal betapasztott karókból és vesszőfonatokból állt, tetőzetét pedig nád borította. A lakás belsejében tűzhelyet, és a neolitikumi ember használati tárgyait helyeztük el: egy agyagnehezékekkel ellátott halászhálót, egy őrlőkövet és több agyagedényt.
A második rekonstrukció egy Kálmándon felfedezett rézkorszaki, csontvázas temetkezés sírját mutatja be. A gödör mélységét a járószint felemelésével érzékeltettük, amit még műpázsittal is bevontunk. A csontváz zsugorított testhelyzetben van elhelyezve, körülötte a sír gazdag leltára: 5 áldozati edény és a Szatmár megye területén felfedezett legrégebbi aranytárgy, egy tű másolata.
Egy másik érdekes rekonstrukció a kőbalták átlyukasztására szolgáló felszerelés: a csont vagy a nádszál egy erre a célra hajlított vessző segítségével fúrta át a követ. A felszerelés működőképes és kipróbálhatják a látogatók.
A tárlók pattintott és csiszolt kőeszközöket mutatnak be, elsősorban baltákat nyéllyukkal vagy anélkül, némelyikük el van látva fanyéllel is, valamint a megye területéről származó kora rézkori jellegzetes kerámiát a Starčevo-Körös, Piskolt, Tiszapolgár és Bodrogkeresztur kultúrákból. Közülük a Piskolt kultúra feketével festett kerámiája a leg figyelemre méltóbb. Kiállítottunk még kora neolitikumi kultikus tárgyakat is, amelyeket Felsőhomoródon, valamint Tasnádon a Melegházak területén fedeztek fel: 17 agyagból készült női szobrocskát, amelyek a termékenység kultuszát jelképezik, egy kis méretű oltárt és egy díszített bélyegzőt, amit valószínűleg személyek tetoválásánál vagy textíliák díszítésénél használtak.
A tárlókban három grafikai megjelenítés mutatja be egy neolitikumi közösség életét, az első az emberek mindennapjait, a második az őrlés folyamatát, a harmadik pedig a korabeli szövés technikáját vetíti elénk.
A két térkép, a csiszolt kőkorszaki és a rézkorszaki lelőhelyek megjelölésével, bemutatja a korabeli települések elhelyezkedését Szatmár megye területén.