A SZATM\u00c1RI ZSID\u00d3K DEPORT\u00c1L\u00c1SA<\/p>\n
A holocaust az antiszemitizmus sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges megnyilv\u00e1nul\u00e1sa, a k\u00f6z\u00e9pkort\u00f3l l\u00e9tez\u0151 eur\u00f3pai zsid\u00f3gy\u0171l\u00f6let k\u00f6vetkezm\u00e9nye. A zsid\u00f3s\u00e1ggal szemben t\u00e1pl\u00e1lt ellens\u00e9ges \u00e9rzelmeket a n\u00e1cizmus meglovagolta \u00e9s a harmincas \u00e9vekt\u0151l kezdve t\u00f6rv\u00e9nyhoz\u00e1si aktusokkal is b\u00e1tor\u00edtotta. A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n megszervezte a zsid\u00f3 n\u00e9pess\u00e9g t\u00f6meges kiirt\u00e1s\u00e1t. Az \u00fan. zsid\u00f3t\u00f6rv\u00e9nyek c\u00e9lja a zsid\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek gazdas\u00e1gi, szoci\u00e1lis \u00e9s erk\u00f6lcsi elszigetel\u00e9se, majd t\u00f6nkret\u00e9tele volt. Innen m\u00e1r csak egy l\u00e9p\u00e9s volt a zsid\u00f3k \u201egett\u00f3s\u00edt\u00e1sa\u201d, majd k\u00e9nyszermunk\u00e1ra sz\u00e1ll\u00edt\u00e1sa.
\nGett\u00f3kat nagyobb v\u00e1rosokban l\u00e9tes\u00edtettek, s a zsid\u00f3 sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa lakoss\u00e1got ezekre a z\u00e1rt \u00e9s j\u00f3l ellen\u0151rizhet\u0151 ter\u00fcletekre t\u00f6m\u00f6r\u00edtett\u00e9k. Szatm\u00e1rn\u00e9metiben 1944 m\u00e1jus\u00e1ban l\u00e9tes\u00edtett\u00e9k a gett\u00f3t, a v\u00e1rosnak azon negyed\u00e9ben, ahol a legnagyobb sz\u00e1m\u00fa zsid\u00f3 lakoss\u00e1g \u00e9lt. M\u00e1r n\u00e9h\u00e1ny h\u00e9ttel k\u00e9s\u0151bb megkezd\u0151d\u00f6tt a zsid\u00f3k bevagon\u00edroz\u00e1sa az Auschwitz-i munkat\u00e1bor fel\u00e9. A m\u00e1jus 19. \u00e9s j\u00fanius 1. k\u00f6z\u00f6tt lebonyol\u00edtott hat transzport sor\u00e1n nem kevesebb, mint 18 ezer emberrel robogtak el a vonatok a hal\u00e1l fel\u00e9.<\/p>\n
SZATM\u00c1RN\u00c9METI BOMB\u00c1Z\u00c1SA 1944-BEN<\/p>\n
A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa minden eddigin\u00e9l nagyobb emberi \u00e9s anyagi vesztes\u00e9ggel j\u00e1rt. A nagysz\u00e1m\u00fa civil \u00e1ldozat els\u0151sorban a nagyv\u00e1rosok elleni sorozatos l\u00e9git\u00e1mad\u00e1sok k\u00f6vetkezt\u00e9ben vesztette \u00e9let\u00e9t. 1944 \u0151sz\u00e9n a n\u00e9met hadparancsnoks\u00e1gnak k\u00e9nyszer\u0171en otthont ad\u00f3 Szatm\u00e1rn\u00e9meti szovjet l\u00e9git\u00e1mad\u00e1sok c\u00e9lpontj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt. A t\u00e1mad\u00e1sok k\u00f6vetkezt\u00e9ben szeptember 16.-\u00e1n, 17.-\u00e9n \u00e9s 19.-\u00e9n mintegy 200 h\u00e1z d\u0151l romba, de a v\u00e1ros csaknem valamennyi \u00e9p\u00fclete k\u00e1rosodik. 170 ember hal meg (k\u00f6z\u00fcl\u00fck csak 34 katonai szem\u00e9ly), a sebes\u00fcltek sz\u00e1ma 350, a lakoss\u00e1g 50% v\u00e1lik hajl\u00e9ktalann\u00e1.<\/p>\n
A SZATM\u00c1R MEGYEI SV\u00c1BOK DEPORT\u00c1L\u00c1SA<\/p>\n
A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n a n\u00e9met sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa n\u00e9pess\u00e9g, legyen az b\u00e1rmily \u00e1llampolg\u00e1rs\u00e1g\u00fa vagy nemzeti hovatartoz\u00e1s\u00fa, felel\u0151snek sz\u00e1m\u00edtott a h\u00e1bor\u00fas puszt\u00edt\u00e1sok\u00e9rt. A Szovjetuni\u00f3, a kollekt\u00edv b\u0171n\u00f6ss\u00e9g elv\u00e9nek alapj\u00e1n, hetvenezer n\u00e9metet k\u00edv\u00e1nt Rom\u00e1ni\u00e1b\u00f3l k\u00e9nyszermunk\u00e1ra hurcolni. A szatm\u00e1ri sv\u00e1bokat els\u0151kk\u00e9nt sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k a szovjet \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9s nagy munkatelepeire. 1945 janu\u00e1rj\u00e1ban az egy\u00e9bk\u00e9nt orosz katonai ellen\u0151rz\u00e9s alatt \u00e1ll\u00f3 Szatm\u00e1r megy\u00e9b\u0151l mintegy \u00f6tezer embert deport\u00e1ltak.<\/p>\n
PARLAMENTI V\u00c1LASZT\u00c1SOK 1946-BAN<\/p>\n
A kommunista diktat\u00fara alapvet\u0151 v\u00e1ltoz\u00e1sokat id\u00e9zett el\u0151 a XX. sz\u00e1zadi rom\u00e1niai t\u00e1rsadalomban. Negyven\u00f6t \u00e9ven kereszt\u00fcl fennmaradt a szabads\u00e1g ill\u00fazi\u00f3ja, egy demokratikusnak t\u0171n\u0151 int\u00e9zm\u00e9nyrendszer r\u00e9v\u00e9n, amelynek egy\u00e9bk\u00e9nt semmilyen val\u00f3s tartalma nem volt, hiszen, jellemz\u0151 m\u00f3don a \u201eszabad\u201d v\u00e1laszt\u00e1sok sor\u00e1n is mindig egyetlen jel\u00f6lt indult.
\nAz 1946. november 19.-re kit\u0171z\u00f6tt v\u00e1laszt\u00e1sokon a Rom\u00e1n Kommunista P\u00e1rt az Orsz\u00e1gos Demokrata Arcvonal-nak (ODA) nevezett v\u00e1laszt\u00e1si p\u00e1rtsz\u00f6vets\u00e9g keret\u00e9ben indult, az Ek\u00e9sfront \u00e9s a Szoci\u00e1ldemokrata P\u00e1rt t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ban. K\u00f6zvetlen\u00fcl a szavaz\u00e1s el\u0151tt az ODA durva kamp\u00e1nyt folytatott. Az eredm\u00e9nyek m\u00e9gis elmaradtak a v\u00e1rakoz\u00e1st\u00f3l, \u00edgy egyetlen c\u00e9lravezet\u0151 megold\u00e1snak a hamis\u00edt\u00e1s l\u00e1tszott. Az \u201eeredm\u00e9nyek\u201d k\u00f6vetkezt\u00e9ben a t\u00f6rv\u00e9nyhoz\u00f3i helyek 83% (346 mand\u00e1tum) az ODA szerezte meg, m\u00edg a Nemzeti Parasztp\u00e1rtnak csak 31 jutott, a Magyar N\u00e9pi Sz\u00f6vets\u00e9gnek (MNSZ) 29, a Nemzeti Liber\u00e1lis P\u00e1rtnak pedig mind\u00f6ssze 3. Szatm\u00e1r megy\u00e9ben a h\u00e9t parlamenti helyb\u0151l \u00f6t\u00f6t szerzett meg az ODA, egyet a Parasztp\u00e1rt \u00e9s egyet az MNSZ.<\/p>\n
SZEM\u00c9LYI KULTUSZ A KOMMUNISTA KORSZAKBAN<\/p>\n
A szem\u00e9lyi kultusz l\u00e9nyege a vez\u00e9r alakj\u00e1nak eszm\u00e9ny\u00edt\u0151 megjelen\u00edt\u00e9se, olykor m\u00e1r-m\u00e1r isten\u00edt\u00e9se. A kommunista \u00e1llami ideol\u00f3gia szerint egy\u00e9bk\u00e9nt ez a kultusz elhajl\u00e1snak sz\u00e1m\u00edtott, hiszen s\u00e9rtette az egyenl\u0151s\u00e9g elv\u00e9t. Ennek ellen\u00e9re a kommunista vezet\u0151k saj\u00e1t szem\u00e9lyi kultuszuk kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ra t\u00f6rekedtek. A legjellemz\u0151bb p\u00e9ld\u00e1t e t\u00e9ren Szt\u00e1lin szolg\u00e1ltatta, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az 1945 ut\u00e1ni \u00e9vekben.
\nA hetvenes-nyolcvanas \u00e9vek rom\u00e1n kommunizmus\u00e1nak egyik jellemz\u0151 von\u00e1sa volt Nicolae Ceau\u015fescu szem\u00e9lyi kultusza. A dikt\u00e1tor egy szem\u00e9lyben volt \u00e1llam \u00e9s p\u00e1rtvezet\u0151, alakja szinte kiz\u00e1r\u00f3lagos m\u00f3don uralta a h\u00edrk\u00f6zl\u00e9st \u00e9s a nyilv\u00e1noss\u00e1got. Kiv\u00e1l\u00f3 szellemi, sz\u00f3noki k\u00e9pess\u00e9gek, s\u0151t tudom\u00e1nyos felk\u00e9sz\u00fclts\u00e9g birtok\u00e1ban lev\u0151 emberk\u00e9nt jelent meg, a kor igazi h\u0151sek\u00e9nt \u00e1br\u00e1zolt\u00e1k. A kommunista korszak eredm\u00e9nyeit is neki k\u00f6sz\u00f6nt\u00e9k. Id\u0151vel a kultusz csal\u00e1dj\u00e1ra is kiterjedt, s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen feles\u00e9g\u00e9t, Elena-t vett\u00e9k k\u00f6r\u00fcl a rendk\u00edv\u00fcli embereknek kij\u00e1r\u00f3 h\u00f3dolat jeleivel.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"