{:ro}BUCĂTĂRIA BUNICII{:}{:hu}NAGYANYÓ KONYHÁJA{:}{:en}GRANDMOTHER’S KITCHEN{:}

{:ro}O lungă perioadă de timp doar locuinţele elitei sociale (curtea regală, castelul nobiliar, mănăstirea) au beneficiat de o încăpere special destinată pregătirii mâncării. Până la apariţia casei cu mai multe încăperi (sfârşitul secolului al XV-lea – începutul secolului al XVI-lea), locuinţele populaţiei de rând nu erau dotate cu bucătării. Urbanizarea şi apariţia produselor electrocasnice influenţează funcţiile şi mobilierul bucătăriei. În unele cazuri, bucătăria şi-a păstrat rolul tradiţional, adică cel de spaţiu pentru gătit şi locuire, iar în alte cazuri dimensiunile bucătăriei au devenit foarte reduse, permiţând utilizarea ei exclusivă ca loc de gătit. În cel de-al doilea caz, alte încăperi ale casei s-au transformat în spaţiu de locuire. SzL

MASA DE CRĂCIUN LA ŞVABII DIN SATU MARE

Obiectele aşezate pe masă sau în jurul mesei de Crăciun capătă o semnificaţie magică, specială. Faţa de masă juca acest rol numai de Crăciun, în restul anului fiind folosită la acoperitul pâinii pusă la dospit. Respectarea acestei tradiţii era menită să asigure o recoltă bogată şi pâine bună. La masa de Crăciun, preparatele din carne de porc erau cele mai importante, dar erau prezente şi alte alimente. Păstăile, dovleacul copt şi, mai nou, peştele, consumate în timpul mesei, aveau menirea să asigure bunăstarea financiară a viitorului an. Pe masa de Crăciun era de asemenea prezentă pâinea întreagă, pentru a fi pâine pe masă în tot anul care urma. SzL

SĂRBĂTOAREA DE SF. ANDREI LA UCRAINENII DIN NORD-VESTUL ROMÂNIEI

Un rol deosebit în viaţa tinerilor era sărbătoarea Sfântului Andrei, o adevărată repetiţie a sărbătorilor Anului Nou şi ale Crăciunului. De această sărbătoare sunt legate practici de ghicire a ursitei. Astfel, pentru măritiş, fetele mergeau la coteţul porcilor şi rosteau o formulă-întrebare pentru porc (dacă porcul grohăia, se măritau în anul respectiv) sau mergeau, la miezul nopţii, la fântână şi o întrebau când se vor mărita. Tot ca obiceiuri premaritale practicate de fete erau: număratul invers al parilor din gardul casei; făcutul unor turtiţe cu hârtii pe care erau scrise nume de băieţi şi erau date pisicii înfometate să aleagă ursitul; plânsul copilului la geam; seara, se adunau fetele şi răsturnau farfurii sub care erau puse diferite obiecte: pieptene (sortitul va fi dinţos), creion (învăţat), oglindă (frumos), bani (bogat), pâine (bun ca pâinea) etc. “Scosul parului” (kulja) şi folosirea acestuia cu ajutorul vrăjii pentru a-l atrage pe cel ales şi anume: se scotea parul din gard, se aducea în casă şi cu ajutorul a nouă ace ale scaiului vânăt (sciumene zilja) începea vraja cu incantaţia de rigoare. LH{:}{:hu}Sokáig csak a felsőbb társadalmi rétegek ételeit készítették a lakótértől elkülönített, speciálisan kiképzett, felszerelt helyiségben. Királyi, főúri, kolostori háztartásokhoz kapcsolódott. A többosztatú, felszíni háztípus kialakulásáig, tehát a 15. század végéig, a 16. század elejéig, népi szinten nem beszélhetünk konyháról. Az urbanizáció felgyorsulása és a háztartási munkák gépesítése átalakította a konyha terét és berendezését. Némely esetekben megmaradtak a hagyományosan nem csak az étel elkészítésének, hanem a közösségi létnek is teret adó konyha méretei, természetesen a háztartási gépek (hűtőszekrény, gázkályha) beépülésével, más esetekben a konyha főzőfülkévé zsugorodott kicsi házi-üzemmé alakulva. Ebben az esetben a lakás egyéb terei lakó funkciót kaptak.

A SZATMÁRI SVÁBOK KARÁCSONYI ASZTALA

A karácsonyi asztalra vagy alá, vagy akárcsak a közelébe helyezett tárgyak és eszközök különleges mágikus tartalommal ruházódtak fel. Magát a karácsonyi abroszt csak egyetlen ünnepi alkalomra használták, ettől kezdve vetőabroszként vagy sütőabroszként alkalmazzák. A legfontosabb szerepet a húsételek, főként a sertéshús játszotta, de a karácsonykor fogyasztott hüvelyesek és sült tök, valamint újabban a hal a következő év pénzbőségét kellett biztosítsák. A karácsonyi asztalon fontos szerepet tulajdonítottak az egész kenyérnek, azzal a magyarázattal, hogy egész éven át legyen majd kenyér az asztalon.

SZENT ANDRÁS ÜNNEPE AZ ÉSZAKNYUGAT-ROMÁNIAI UKRÁNOKNÁL

A fiatalok életében Szent András ünnepe nagy szerepet játszott, valóságos főpróbája volt a karácsonyi és az újévi ünnepeknek. Jó alkalom volt arra, hogy a lányok jövendő mátkájukról jósoltassanak. Így kimentek a disznóólba és megkérdezték a sertést, s ha az röfögni kezdett, akkor biztosra vették, hogy hamarosan férjhez mennek. Éjnek idején a kutat is kérdezték. De ha a lány visszafelé számolta a kerítés karóit, vagy figyelte, hogy az ablakba tett gyermek kire sír fel megtudhatta a jövendőbelijének nevét. Egy másik módszer, hogy a pogácsákba cédulákat sütöttek, és azokat az éhes macska elé vetették, hogy az „válassza ki” a vőlegény nevét. Este az eladó lányok összegyűltek és sorra felfordították a tányérokat, amelyek alatt egy-egy, a jövendőbelijük valamely tulajdonságára utaló tárgyat találhattak, például fésűt (a fiú nagy fogú lesz), ceruzát (okos lesz), tükröt (szép lesz), pénzt (gazdag lesz), kenyeret (jó lesz, mint a kenyér). Legényszerző varázslásra is sor kerülhetett: a kerítés egyik karóját kiszedte a lány és a kék iringó tövisével szurkálta meg kilencszer, varázsigét mormolva.{:}{:en}For a long time, only the houses of the social elites (the royal court, the castles of aristocracy, and the monasteries) had a special room for preparing food. Until the houses were built with more rooms (at the end of the 15th century and the beginning of the 16th century), people’s dwellings had no kitchens.
Urbanization and the turn up of the electronic devices determine the kitchen functions and furniture. In some cases, the kitchen kept its traditional role that of cooking and of living space, and in other cases its dimensions became very small, allowing only to cook. In this cases the role of living room were transferred to other spaces of the apartment. SzL

THE CHRISTMAS MEAL AT THE SCHWABS OF SATU MARE

The objects laid on and around the Christmas table get a magic meaning. The table cloth plays its role only on Christmas, on the rest of the year it is used to cover the yeasting bread. This tradition is meant to assure a reach crop and good bread. At the Christmas meal, the pork dishes are the most important beside other foods. Pods, cooked pumpkin and, recently, fish consumed during the Christmas dinner are meant to assure the financial prosperity of the future year. There is also whole bread on the Christmas table, so that it will be bread on the table all year long. SzL

ST. ANDREW’S FEAST AT THE UKRAINIANS OF NORTH-WESTERN ROMANIA

The feast of St. Andrew has special role in youngsters’ life, forecasting the celebration of the Christmas and of the New Year’s Eve. Practices of fortune-telling dominate this day. Girls, in order to find out whether they will be married or not, go to the pigs’ sty and “ask” the pig with a special formula. If the pig squeals, they will get married that year. Another practice is to go, at midnight, at the fountain and ask it when they will get married. Other premarital customs practiced by the girls are: to number the piles from the fence of the house starting with the last one; to make small cookies and some tickets with names of boys on them are inserted in the cookies and given to the hungry cat so that it would pick up the name of the boy to be “the one”; the baby’s crying at the window; in the evening, the girls gather and overturn plates under which are different objects: a comb (the destined one will have large teeth), a pencil (he will be clever), mirror (handsome), money (reach), bread (good as bread) etc. The rite of the “pulling out of the pile” (kulja) is a sort of witchcraft in order to attract the chosen one: the pile is pulled out from the fence, it is brought in the house and it is pricked with nine thorns of the purple thistle (sciumene ziljia) saying the appropriate incantation. LH{:}

Lasă un răspuns